A jelszavát emailben elküldtük.

A Velencei-tó partján, 43. alkalommal került megrendezésre az egyetemisták egyik legkedveltebb fesztiválja. Húsz hektáron, több mint száz fellépő és kétszáz programlehetőség várta az érdeklődőket. Nekem ez volt az első, több napot felölelő fesztiválélményem, így összeszedtem nektek mit tanultam belőle.

Csak szabadon!

Valóban… a szlogen is így szól. Itt tényleg elengedhettem magam. Annyi furcsa arcot látni, hogy elhiheted nekem, nem te leszel az egyetlen különc! Volt egyszarvú-sapkás, Deadpool, pandamaci vagy béka jelmezbe bújt bulizó is, akiken jókat lehetett derülni… és persze egy-két jó szelfit is lehetett tőlük kérni 😉

Alapozás? Csakis a parkolóban…

A nagyobb koncertek előtt, a fesztivál előterében található parkoló teljesen megtelt kisebb-nagyobb csoportokkal, néhányan ismerték egymást, voltak, akik odacsapódtak valakihez. A lényeg a lényeg, hogy a közös hangolódás igazán meghozta az ember hangulatát egy jó kis tomboláshoz!

Haverkodni, de mindenkivel!

Ahogy már említettem, hihetetlen muris alakok jöttek szembe minden egyes nap. Hát, ha még meg is szólítottak… Vagy csak, ha épp feltöltöttük üres hasunkat egy méretes sajtos-tejfölös lángossal, biztos mindig akadt valaki, aki jó étvágyat kívánt és máris úgy kezdtünk el beszélgetni, mint a régi ismerősök. A kicsit szemfülesebbek még a televízióból ismert személyekkel is összefuthattak… Akárcsak mi a csapatunkkal… 😉

Higiéniaaaa!

Nem, most nem arra kell gondolni, hogy légyszi, használj dezodort, mielőtt bemész felemelt karokkal csápolni a tömeg közepébe, vagy nem a rettenetesen koszos és kissé büdi lábad a probléma… viszont ami a mellékhelyiséget illeti, mindenképp szükséged lesz rengeteg papírzsepire, kézfertőtlenítőre. Talán ez az egyik legnagyobb hátránya, ha rengetegen buliznak egy helyszínen, hiszen ezeket a helyeket elég nehezen lehet takarítani. Nem is panaszkodás… inkább csak egy jó tanács: előtte, majd utána fertőtleníts! Minél kevesebb tárggyal érintkezz! Hagyd el minél előbb a WC-k terültetét! Esetleg fogd be az orrodat is…

Te is a táncparkett ördöge vagy!

Egyszerűen szuper volt látni azt a mérhetetlen szabadságot és boldogságot, amikor egy retró szám felcsendült az egyik sátorban és a tömeg egy emberként énekelte a szöveget. Mindenki a maga módján táncolt, ami nem abból állt, hogy megpróbált valaki a legszexisebben mozogni, vagy a legmenőbb mozdulatokkal elkápráztatni a tömeget. Csak úgy jött belülről, lazán és felszabadultan. Ez a lett a kedvenc élményem az EFOTT-ról: a Groovehouse Hajnal című számát, egymáshoz préselődve, mosolyogva, boldogan énekelni… hahh… egyszerűen felejthetetlen!!!

Jövőre ott tali?