A jelszavát emailben elküldtük.

Gólyaként elrettentő lehet hallgatni a sok ismeretlen kifejezést: TVSZ, TO, EF, CV, kredit, katalógus, hogy csak párat említsek. Itt remélhetőleg az összes kérdéses kifejezésre magyarázatot találsz.

Neptun

Az a weboldal, ahol online tudsz intézni minden adminisztrációt. Itt jelentkezhetsz tárgyakra, vizsgákra, kollégiumba. Itt fizetheted a különféle díjakat, láthatod a kifizetéseket és itt intézheted az egyetemmel kapcsolatos hivatalos ügyeid nagy részét.

Neptun kód

A személyes adataidból elővarázsolt egyedi 6 karakterből álló kód, amivel be tudsz lépni a Neptunba. Pár évig a neved és az aláírásod mellett a legfontosabb azonosítód lesz. Jegyezd meg!

Szemeszter (félév)

Az egyetemen egy tanév szeptembertől júniusig tart. A tanév két félévre (más néven: szemeszterre) bomlik: az őszi és a tavaszi félévre. Az őszi félév szeptembertől januárig, a tavaszi februártól júniusig tart. A szemeszter maga is két időszakra bomlik: a szorgalmi időszakra és a vizsgaidőszakra (lásd lentebb).

Bejelentkezés

Minden félév elején dönthetsz arról, hogy a féléved aktív vagy passzív státuszú lesz (részletesebben lentebb). Az erről szóló nyilatkozatot hívják bejelentkezésnek. A dolgot online kell intézni, a Neptun rendszeren keresztül. Gólyaként mindezt a beiratkozás során kell megejteni, így ezzel kapcsolatban nem lesz különösebb teendőd.

Aktív félév / passzív félév

Az aktív félév azt jelenti, hogy ténylegesen szeretnél órákra járni, jegyeket szerezni, azaz haladni a tanulmányaiddal.  Ehhez képest a passzív félévet akkor kell használnod, ha szüneteltetni szeretnéd a hallgatói jogviszonyt. Lehetséges, hogy abban a félévben dolgozni szeretnél vagy csak szimplán eleged van a suliból, de később folytatnád a tanulmányokat újra – ilyen esetben kell passziválni.  Ekkor nem rendelkezel aktív hallgatói jogviszonnyal, nem vállalsz hallgatói kötelezettséget, nincs vizsgád, órád, tandíj-kötelezettséged, de ezzel együtt „csúszik” a végzés ideje is, hisz gyakorlatilag a passzív félévben megszűnsz hallgató lenni. Emiatt természetesen a diákkedvezményektől is el kell búcsúznod arra a félévre, valamint a kollégiumról is nyugodt szívvel lemondhatsz. Egymás után legfeljebb két passzív féléved lehet, utána vagy aktívként bejelentkezel újra és folytatod az egyetemet vagy megszűnik a hallgatói jogviszonyod.

TO

A Tanulmányi Osztály rövidítése, ide kell menned, ha bármilyen hivatalos ügyed akad. Jó esetben csak jogviszony-igazolásért (ez olyan mint az iskolalátogatási igazolás) és diákigazolvány matricáért jössz majd ide. A TO-n ahhoz a tanulmányi ügyintéződhöz kell fordulnod, akit beiratkozáskor ismersz meg.

Tárgy

Az egyetemen – hasonlóan a középiskolához – a tananyag tárgyakra bomlik. Egy-egy tárgy a tananyag egy jól meghatározott része, amely egy-egy fontosabb egységet dolgoz fel. Pl.: a Közgazdaságtan c. tárgy a közgazdaságtan alapjait tárgyalja, a Gépszerkezettan II. pedig a gépek szerkezeti vizsgálatába ad betekintést. A tárgyaknak vannak típusai, több szempontból is: tárgycsoport szerint lehet kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható (továbbá testnevelési tárgy, stb.), a kiírt kurzus szempontjából pedig lehet normális tárgy, CV, EF, stb. A kiírt kurzus azt jelenti, hogy a tárgy az épp aktuális félévben milyen formában hallgatható ill. teljesíthető (lásd lentebb).

Tárgyfelvétel

Amennyiben bejelentkeztél aktív félévre, következik a tárgyfelvétel. Első alkalommal ezt a tanulmányi ügyintéződ teszi meg neked, de a következő félévtől kezdve erről magadnak kell gondoskodnod. Számíts a „virtuális tolongásra”: mindenki egyszerre akarja majd felvenni a tárgyait, viszont a Neptun szerverei nem végtelen kapacitásúak. Ez azt jelenti magyarról gólyára fordítva, hogy sokat kell majd várnod, mire bejutsz a rendszerbe.

Kredit

A kredit a haladásod, tanulásod mérőszáma, a tárgyak teljesítéséért kapod. Minden tárgyhoz más és más kreditérték tartozik, a tárgy nehézségétől függően. Az egyetem elvégzéséhez egy előírt kreditmennyiség megszerzése szükséges. Ez szakonként eltérő lehet, de jellemzően egy 7 féléves alapképzés esetén 210 kredit. Akkor mehetsz tehát államvizsgázni (azaz lezárni a tanulmányaid), ha a teljesített kötelező és választható tárgyaidból szerzett kreditek összege eléri ezt a limitet.

Kötelező tárgy

Ezek azok a tárgyak, amelyek a kötelező törzsanyag (tananyag) részei. A tárgyaid nagy része ebbe a kategóriába tartozik. Nincs kibúvó, ezeket mind teljesítened kell!

Kötelezően választható tárgy

Az alapvető ismereteken túl választhatsz magadnak egy szűkebb területet a szakmádon belül, amely a legjobban érdekel (pl. gépész szak esetén vasútgépészet, vagy járműmérnök esetén belső égésű motorok). Ezt a szakterületet egyes helyeken szakiránynak, máshol specializációnak hívják. Mindehhez tartoznak kötelezően választható tárgyak, amelyek a választott szakterület finomságaiba nyújtanak részletesebb betekintést.  Valójában azért hívják őket kötelezően választhatónak (informatikus szakokon differenciált tárgynak), mert nem kell a szak összes hallgatójának kötelezően teljesíteni ezeket a tárgyakat, hanem csak azoknak, akik az adott szakirányt/specializációt választották. Szakonként változó, hogy kivétel nélkül mindet meg kell csinálni (egy szakiránynál általában így van), vagy csak szemezgetni kell belőlük bizonyos kreditnyi értékben.

Szabadon választható (C-s) tárgy

Ezek azok a tárgyak, amelyek nem, vagy csak nagyon kis mértékben kapcsolódnak a jövendőbeli szakmádhoz, ám mégis érdekesek lehetnek vagy épp fontos műveltséggel látnak el (pl. Szociológia vagy épp Tűz- és munkavédelem). Itt is megadott mennyiségű kreditet kell teljesítened a tárgycsoportból (nálam ez 10 kredit).

Lábjegyzetbe, apróbetűvel: Az Apáczai Karon a hagyományoknak megfelelően a szabadon választható tárgyakat C-s tárgyaknak hívják.

Szorgalmi időszak

A félév első fele. Az a 14 hét, amelyet tanulással, előadásra és gyakorlatra járással és egyéb tanulmányi előmenetedet segítő hasznos tevékenységgel töltesz.

Vizsgaidőszak

A félév második fele. A szorgalmi időszakot követő 8 hét, amikor vizsgák keretein belül adsz számot a tudásodról.

Előadás

Az az óra, ahol az oktató elmagyarázza az adott tárgy elméleti alapjait. Általában nagyon sokan vagytok a teremben, ezért gyorsan fogy a levegő, de ha kitartó vagy és figyelsz, sokat segít a tárgy teljesebb megértésében.

Gyakorlat

Itt kisebb csoportokban veszitek át az előadáson átvett dolgokat, sokszor gyakorlati feladatok megoldásával. Lehetőséged nyílik kicsit jobban megismerni az oktatót – bár gyakran az előadást nem ugyanaz fogja tartani, mint a gyakorlatot.

Konzultáció

Ha gyakorlatokon sem sikerült megértened mindent, úgynevezett konzultációk keretében, az oktató által kiírt időpontokban teheted fel az előre jól kigondolt kérdéseidet. Minél pontosabb és konkrétabb a kérdésed, annál valószínűbb, hogy hasznos választ kapsz.

Katalógus

Gyakorlatilag jelenléti ív, amivel bizonyítod, hogy jelen voltál az adott órán (előadáson vagy gyakorlaton). Ritka, de ha kérik, akkor valószínűleg feltétele az aláírásnak.

ZH

A zárthelyi dolgozat rövidítése. ZH esetén a félév közben kell beszámolni a tudásodról. Lehet az aláírás feltétele (hasonlóan a katalógushoz), de lehet megajánlott jegy vagy félévközi jegy alapja is.

Aláírás

Ha teljesítetted a tárgy  előírt követelményeit (ott voltál minden katalógusos órán, sikeresek a ZH-id, a prezentációd is jól sikerült, stb.), akkor kapsz aláírást. Az aláírás a feltétele annak, hogy a félév végén, a vizsgaidőszakban vizsgázni mehess vagy jegyet kaphass. Az aláírás lehet magától értetődő is, amelyet az oktató minden feltétel nélkül megad, de erről tájékoztatni fog az első pár órán.

Félévközi jegy

Nem vizsgával szerzett jegy. Az oktató ilyenkor a félév közbeni teljesítményed és eredményeid alapján értékel.

Megajánlott jegy

Ez annyiban tér el a félévközi jegytől, hogy olyan tárgyak esetében kapod, amelyek alapvetően vizsgával végződnek, de kiemelkedő teljesítményed miatt az oktató úgy dönt, hogy megajánlott jeggyel jutalmaz. Ezt a Neptunban csak el kell fogadnod, és gyakorlatilag olyan, mintha levizsgáztál volna.

Vizsga

Lehet írásbeli és/vagy szóbeli. Tételeket mondasz fel, példákat oldasz meg, kérdésekre válaszolsz. Egyfajta érettségi vizsga az adott tárgyból.

Ismétlővizsga

Ha elsőre nem sikerül a vizsgád, elmehetsz másodszor vagy akár harmadszor is, ugyanabban a félvében. Ezek az ismétlővizsgák. A második vizsga (az első ismétlővizsga) még ingyenes, a következőkért már fizetned. (Ismétlővizsgának számít az is, ha egy sikertelen vizsga után – ugyanazon képzésen – újra felveszed a tárgyat egy későbbi félévben és ismét próbálkoznál belőle.) De vigyázz, egy tárgyból a hatodik elégtelen begyűjtése után „kidobnak” az egyetemről, és megszűnik a jogviszonyod.

CV (csak vizsga)

Ha a félév során egy kötelező tárgyból szereztél aláírást, azonban nem sikerült levizsgáznod, de a következőben megpróbálnád, viszont a tárgy nem indul normál kurzusként, felveheted CV-re. Ez a „csak vizsga” kurzus rövidítése. Ebben az esetben órák nincsenek, csak vizsgázni lesz lehetőséged a vizsgaidőszakban. (Kötelező tárgyak esetén mindig van CV a normál kurzus utáni félévben, választható tárgyaknál viszont adott tanszék döntésén múlik, hogy megadják-e ezt a lehetőséget.)

EF (egyéni felkészülés)

Általában kifutó tárgyaknál használják. Akkor kifutó egy tárgy, ha az újonnan érkező elsősöknek már nem indítják, de a felsőbbévesek között még van még hallgató, akinek teljesítenie kellene, hogy oklevelet szerezhessen. Ekkor „egyéni felkészülés”-re (EF) írják ki a tárgyat. Amennyiben van a tárgynak utódtárgya (azaz olyan tárgy, amely tematikája nagyrészt egyezik a korábbiéval), annak órái látogathatóak, de sok esetben az anyag és a követelmények a régi és új tantárgy esetében mások, így egyénileg kell felkészülnöd az anyagból. A félév végén természetesen vár a vizsga.

Régi aula & régi porta

A régi aula az Új-Tudástér megépítése előtti aula volt. Ez a C és D épület előtti kisebb csarnok, ahová a D1-es terem közvetlenül nyílik és amibe a C1-hez felvezető lépcsők torkollnak. A régi porta a régi aula portája volt. Onnan fogod megismerni, hogy a félév elején itt szokták szedni a diákigazolványokat matricázásra a HÖK-ösök.