A jelszavát emailben elküldtük.

Mi az: legalább 10 percig tart, akár 150.000 Ft-ba is kerülhet és senki sem élvezi? Hát persze, hogy a tűzriadó. A Hegedűs Gyula Kollégium ill. a Multifunkciós Kollégium lakói pontosan tudják, miről beszélek. A kollégisták életét egyszerre szavatoló és megkeserítő új tűzvédelmi rendszer vajon áldás vagy átok? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jártunk körbe az egyetem tűz- és munkavédelmi megbízottjával, Szalai Attilával.

A kollégiumban milyen elven működnek a tűz- és füstjelzők? Mikor kapcsolnak be?

A kollégiumban kétfajta érzékelő van felszerelve: hősebességmérő és optikai jelző. A hősebességmérők akkor kapcsolnak be, ha rövid időn belül pozitív irányú hőmérsékletváltozás történik a helyiségben és a hőmérséklet meghaladja az 50 °C-t. Az optikai érzékelőben van egy infrafény. A levegő folyamatosan átáramlik a készüléken, ha ez a levegő olyan szennyezett a füst miatt, hogy az infrasugarat megtöri, akkor riaszt be a rendszer. Alacsonyabb szennyezettségi foknál a központ képes egy előjelzést küldeni a felügyeleti gépre, amely még nem jár sziréna bekapcsolásával. Ha a szennyezettség mértéke eléri a kritikus határt, akkor beindul a riasztás.

Melyik a biztonságosabb?

A füstjelzőt azért tekintjük biztonságosabbnak, mert vannak tüzek, melyek először csak füsttel járnak és csak utána termelnek annyi hőt, hogy bekapcsoljon a hősebességmérő. Gondoljunk bele, egy szoba kiégése kb. 3 perc. Így a hősebességmérővel sok időt veszítenénk… Mégsem szereltettünk mindenhova füstjelzőt. A folyosókon és a szobákban ilyenek vannak telepítve, de a konyhákban nem. Ennek oka, hogy főzés közben gyakran lehet pára vagy füst, így nagyon sok téves riasztás lenne.

Tíz tűzriadóból mennyi történik rendszerhiba miatt?

Húszból egyszer, vagy talán még annál is kevesebb a rendszer hibájából történő téves riasztás.

Mi volt a legbanálisabb eset?

Nyáron volt szúnyogírtás az Aranyparton és ez a tömör gáz a nyitott ablakokon beszivárgott a kollégiumba és bekapcsolt tőle a tűzjelző kétszer vagy háromszor is.

Mire kell figyelnünk, hogy ne okozzunk tűzriadót?

A legfontosabb az, hogy ne hagyjunk a konyhában semmit felügyelet nélkül, mert abból szokott a legtöbb jelzés keletkezni. A szobában kerüljük a hőfejlesztők használatát, gondolok itt a vízforralóra, kávéfőzőre, melegszendvicssütőre, kenyérpirítóra, mikrohullámú sütőre. (Ezek használata nincs is megengedve a kollégiumi szobákban.) Konkrétan volt már abból tűzjelzésünk, hogy az egyik hallgató a hűtő tetején tárolta és használta a mikrohullámú sütőjét és a felmelegedett leves gőzétől bekapcsolt a központ.

Úgy tudom, van a kollégiumban automata oltórendszer is.

Igen, sprinkler rendszer. Csak a multi épületben van kiépítve. A rendszerből a hallgatók csak a szórófejeket láthatják, mely az épület minden helyiségében fel van szerelve. A víz áramlását egy kis piros fiola gátolja meg, ha ez eltörik akkor indul be a 8 Bar nyomású vízfüggöny. A fiolát kétféleképpen lehet eltörni, az egyik, normál használatnál, ha 68 °C-nál magasabb hőmérsékletet érzékel, a másik, ha valaki eltöri. A beindított sprinkler fej 3 méter sugarú körben permetezi a helyiséget. Ez a rendszer addig üzemel, amíg a tűzoltóság ki nem érkezik.

Milyen következménye van, ha valaki tűzriadót okoz?

Ha tűzjelzést okoz a hallgató és ez a saját gondatlanságából történt, nem véletlenszerűen, akkor szeretnénk pénzbüntetésben részesíteni őket. Jelenleg még nincs erre hatályos szabályozás, de rajta vagyunk, hogy mielőbb legyen. Ez a szabályozás meg fog jelenni a házirendben és a TJSZ-ben is. Egyébként egy tűzoltó kivonulás költsége 120-150 ezer forint között mozog attól függően, hogy hány kilométert tesznek meg a tűzoltóautók. Ezt eddig az egyetem mindig kifizette. Tulajdonképpen átvállalta a költség megfizetését.

Mi történik azzal, aki tűzriadókor szándékosan bent marad a kollégiumban?

Benne van a kollégium házirendjében, hogy aki tűzriadókor nem megy le, attól automatikusan 5 kollégiumi pont levonásra kerül a következő kollégiumi felvételi eljárás során.

Ha jól tudom, Mosonmagyaróváron is épül egy tűzvédelmi rendszer. Mi az oka ennek? Mosonmagyaróváron volt kiépítve tűzvédelmi rendszer, amely az épülettel együtt a’80-as, ’90-es években lett kiépítve. Ez már nem működött megfelelően, nem lehetett hozzá cserealkatrészt kapni. A hallgatók érdekét és épségét szem előtt tartva az Egyetem és a Kollégium vezetése szerette volna minél előbb helyrehozni ezt a rendszert. Erre most sikerült forrást biztosítani, és rohamléptekben elkezdődött a kivitelezés, amely várhatólag 2018. január 31-ével véget is ér.

Személyes véleményed szerint valóban szükség van ilyen szigorú rendszerre?

Én, mint hallgató, egyetértek azzal, hogy idegesítő lemenni, macera és zavaró. Viszont, ha racionálisan gondolkodom, akkor itt 2000 ember él. Elég egy óvatlan pillanat és máris megvan a baj. A rendszert nem mondanám szigorúnak, egyszerűen megfelel a jelenleg hatályos OTSZ-ben foglaltaknak. Reméljük soha nem lesz tűz és az automata oltóberendezést így nem kell üzem közben látnunk. És nem utolsó sorban, ahogy egy előző kérdésnél beszéltük, nem véletlenek, hanem sajnos emberi hiba történik a téves tűzriadók esetén…